A jövő fenntartható építőanyaga: kenderből
A kenderbeton, vagy angol nevén hempcrete, az újhullámos fenntartható építészet egyik legizgalmasabb szereplője. Az építőanyag a kender növény rostjaiból készül, mész alapú kötőanyaggal kombinálva, olyan tulajdonságokat mutatva, amelyek figyelemre méltó alternatívává teszik a hagyományos betonnal szemben. Magyarországon is egyre több építész, fenntarthatósági szakember és lakói kezdeményezés kezd el kísérletezni vele, nem csak ökológiai, hanem gazdasági szempontból is.
Mi az a kenderbeton, és miért olyan vonzó?
A hempcrete nem összetévesztendő a hagyományos betonnal. Ez az anyag nem annyira tehebíró, viszont kiváló hőszigetelő képességgel, párát szabályozó tulajdonsággal és alacsony ökológiai lábnyommal rendelkezik. Az alapanyagok – ipari kender, mész, esetleg homok vagy agyag – lokálisan is beszerezhetők, ezzel támogatva a hazai mezőgazdaságot is.
A hempcrete előnyei közé tartozik:
- a CO2 megkötése az építés teljes ciklusa alatt,
- kiváló hő- és hangszigetelés,
- hosszú élettartam és ellenállóképesség,
- méreganyagmentes lakókörnyezet biztosítása.
Magyarország és a kender újrafelfedezése
A kendertermesztés hazai hagyománya nem új keletű. Az 1900-as évek első felében még több ezer hektáron folyt kendertermesztés az Alföldön és a Dél-Dunántúlon. Ezt a termelést a 20. század közepére visszaszorították, a műszaki kender rossz PR-jának köszönhetően. A 21. században azonban a kender visszatérőben van, és nem csak textilipari vagy wellness termékek alapanyagaként, hanem mint jövőbemutató építőanyag is.
A hazai kenderbeton-projektek alapját általában egy-egy ökologikus gondolkodású építész vagy magánberuházó adja meg. A “zero waste” és “off-grid” koncepciókat is egyre gyakrabban kombinálják hempcrete technológiával.
Konkrét hazai projektek
Magyarországon jelenleg több kisebb léptékű projekt zajlik, amelyek kenderbetont használnak fő építőanyagként. Ezek közé tartozik:
- Egy Baranya megyei családi ház, amely teljesen kenderbeton falazattal készült, napenergiás rendszerrel kombinálva.
- Egy Veszprém melletti műhely- és lakótér, ahol az építők a kenderőrlés teljes folyamatát helyben végezték.
- Egy szentendrei kísérleti pavilon, amelynek falai hempcrete töltésű fa keretszerkezetet alkalmaznak.
Ezek a kezdeményezések nem csak technológiai, hanem kulturális szemléletváltást is jeleznek.
Kihívások és lehetőségek
Habár a hempcrete pozitív tulajdonságai meggyőzőek, hazai alkalmazása még gyerekcipőben jár. A kihívások közé tartozik:
- az alapanyagellátás bizonytalansága,
- a technológiával kapcsolatos tudáshézag,
- a szabványosítás és építéshatósági elfogadás hiánya,
- valamint a kivitelezők hiánya, akik ismerik az eljárást.
Ugyanakkor ezek leküzdhető akadályok, hiszen az érdeklődés és a kutatási-innovációs aktivitás fokozatosan nő. Egyre több magyar egyetem foglalkozik a kenderbeton fizikai tulajdonságainak vizsgálatával, és elindultak az első workshopok és tudásmegosztó alkalmak is.
Kilátások: ökoarchitektúra a gyakorlatban
A kenderbeton hazai jövője építészeti szempontból sokrétű. Az anyag elsősorban családi házak, öko-települések és passzívházak esetén vethető be hatékonyan. Az egyre szigorúdó energetikai elvárások mellett valós alternatívát jelenthet mindazoknak, akik természetközeli, fenntartható és körforgásos gondolkodásmódot keresnek.
A jövő ökoházai már nem csak energiahatékonyak lesznek, hanem a bolygó szempontjából is pozitív egyenleget mutatnak. A hempcrete ebben a paradigmaváltásban kulcsszerepet tölthet be. Magyarországon pedig, a gazdag kenderes múlt és az egyre nyitottabb építészeti szemlélet táptalaján, reális esély van arra, hogy ez az ökológiai anyag kilépjen a marginális létből, és a fenntartható építészet egyik alappillérévé váljon.