A Szent Gellért-szobor környezete kiképzésének pályaterve, 1900
Gellérthegy
(megvétel)

A Fővárosi Közmunkák Tanácsa az 1900. év elején az Erzsébet-híd tengelyébe helyezendő Szent Gellért-szobor környezetének kialakítására és a hegyre vezető gyalogutak megtervezésére hirdetett pályázatot. Az 1897-től épülő Erzsébet-hidat sok kritika érte amiatt, hogy nekivezet a Gellérthegynek, nem csatlakozik szervesen a budai körútba. Az FKT minden bizonnyal ebből a hátrányból próbált meg erényt kovácsolni: ha a hegynek ütközik a híd, akkor a hídtengelybe eső hegyoldalt olyan monumentális zárómotívummá lehet alakítani, amilyeneket a főutak végpontjaiból a fővárosi sajtó szintén gyakorta hiányolt, különösen a Béccsel vagy Párizzsal való összevetésekben.

A pályázat nem volt előzmények nélküli: előző évben a Magyar Mérnök és Építészegylet nagypályázatán volt ugyanez a feladat és az FKT műszaki osztálya is készített már egy vázlattervet a területre. Lajta kivételével a pályázat összes résztvevője elfogadta ezek feladat-meghatározását: architektonikus kiképzést kívántak adni a Gellérthegy alsó részének; tornyok, loggiák, gloriettek keretébe helyezték a szent alakját, s csak a felső részre terveztek parkot. Lajta Béla csak leírásokból ismert terve ellenben munkatársa, Málnai Béla szerint „monumentumot képzelt architektúra nélkül, fákat, erdőt, csobogó vízeséseket, misztikus borongós hangulatot”; tehát természeti környezetbe helyezte a szobrot, nem tervezett neki monumentális építészeti keretet, hanem a hegy lábáig vezette le a parkosítást. Egyéni megoldása csak megvételt nyert, a pályadíjakat az előbbi felfogást képviselő tervek kapták: Kallina Mór és Árkay Aladár Otto Wagnert idézően elegáns, illetve Alpár Ignác ormótlan műve.

A Közmunkatanács a pályázat eredményét figyelembe véve a következő évben saját mérnökeivel két tervezetet készíttetett: egyet építészeti kerettel, egyet anélkül. Ezeket elbírálva már úgy ítélte, hogy „a szobor környékének rendezésére a parkszerű megoldás minden más megoldásnak feltétlenül felette áll” és végül Bakos János Lajta pályatervéből kiinduló, de azzal ellentétben szimmetrikus elrendezésű, két lépcsőkaros, valamint a szobrot jóval magasabbra helyező tervét valósította meg, „melyben a természet és a művészet kezet fognak a szép harmonicus emelésére”.

Vissza a művekhez

Elérhető anyagok

Más pályázók tervei

01_Építő Ipar, 1900. I. műmelléklet02_Der Architekt, 1899. 61. t.03_Építő Ipar, 1900. 136. p.04_Építő Ipar, 1900. 144. p.05_Építő Ipar, 1900. 145. p06_Építő Ipar, 1900. 150. p.07_Magyar Építészeti Múzeum, ltsz.: 84.014.11

Engedélyezési tervek

Építő Ipar, 1901. 131. p.Építő Ipar, 1901. 125. p.BFL_XV_17_d_328_Gellért-hegy

Iratok

BFL II.1.a 137/1900BFL II.1.a 137/1900BFL II.1.a 2175/1900BFL II.1.a 2175/1900BFL II.1.a 2175/1900BFL II.1.a 3193/1900BFL II.1.a 3193/1900BFL II.1.a 3307/1900BFL II.1.a 3307/1900BFL II.1.a 3307/1900BFL II.1.a 3538/1900BFL II.1.a 3538/1900

Még több kép

BFL II.1.aBFL II.1.aBFL II.1.aBFL II.1.aBFL II.1.aBFL II.1.aBFL II.1.aBFL II.1.aBFL II.1.aBFL II.1.aBFL II.1.aBFL II.1.aBFL II.1.aBFL II.1.a

Sajtóanyag

01_Építő Ipar, 1900. III. 1. 55. p.02_Építő Ipar, 1900. III. 1. 58. p.03_Építő Ipar, 1900. III. 1. 59. p.04_Építő Ipar, 1900. III. 1. 60. p.05_Vállakozók Közlönye, 05_1900. V. 1. 1. p.06_Építő Ipar, 1900. V. 31. 137. p.07_Építő Ipar, 1900. VI. 7. 143. p.08_Építő Ipar, 1900. VI. 7. 144. p.09_Építő Ipar, 1901. VI. 9. 123. p.10_Építő Ipar, 1901. VI. 9. 124. p.11_Építő Ipar, 1901. VI. 16. 129. p.12_Építő Ipar, 1901. VI. 16. 130. p.

Utóélet, átalakítások

BF_XV_19_d_2_b_NZS_0451BFL_XV_19_d_2_b_NZS_0452
A művek teljes listájához klikkeljen ide!