Bejegyzések ezzel a címkével ‘temető’
A Salgótarjáni úti zsidó temető épületei, 1904-1908|
Lajta Béla jelenlegi ismereteink szerint 1903 végén került kapcsolatba az elsődleges tevékenységeként a zsidó közösség temetkezési ügyeit intéző, temetőit fenntartó Pesti Chevra Kadisával, amikor megnyerte a rákoskeresztúri (Kozma utcai) temető árkádsírjaira kiírt pályázatot. A temetői főépület mögött húzódó út mentén felállítani szándékozott árkádos sírboltokat Lajta a lechneri szecesszió formáival, pirogránit-burkolattal tervezte. Az építészt már a következő...olvasson tovább...Síremlékek, 1903–1918|
Lajta Béla ismert síremlékei 1903 körül 1. Leitersdorfer Dávidné Ungár Teréz és Leitersdorfer Dávid síremléke – Budapest, Rákoskeresztúri zsidó temető 1904 2. Schmidl Sándor és Schmidl Sándorné Holländer Róza síremléke – Budapest, Rákoskeresztúri zsidó temető 1904 körül 3. Epstein Sándor és családja síremléke – Budapest, Rákoskeresztúri zsidó temető 4. Lederer Béla síremléke – Budapest, Salgótarjáni utcai zsidó temető 1906–1908 5. özv....olvasson tovább...Rákoskeresztúri zsidó temető árkádjainak pályaterve, 1903 (I. díj)|Budapest, X. Kozma utca.|
“A situátió nagy gonddal és kiváló művészi érzékkel készített egész. A situátió szerint a sírboltok összhangjából önmagában előkelő és művészi sírcsoportozat volna létesíthető. Főelőnye, hogy ügyes módon alkalmazkodik a meglévő utakhoz és beosztásokhoz, továbbá fedi a temetőt jelenleg eléktelenítő névtelen sírokat. Hiánya, hogy a művész terve készítésénél túlságosan tolta előtérbe az árkádsírok kérdését önmagában és...olvasson tovább...Kossuth-mauzóleum pályaterve, 1902 (II. díj)|Kerepesi temető|(Telcs Edével és Tóth Istvánnal)
„Leitersdorfer Béla fiatal műépítész, Telcs Ede és Tóth István szobrászok nyerték meg a második díjat. A kidolgozás eredetisége, s a jól átgondolt eszme hamar kitűnik. A szobrászok is egyértelműleg dolgoztak az építésszel ugyanazon eszmén. Erőteljes az építmény, lehetőleg nyitott, magyar motívumokkal. Ez is boglyakupola, illetőleg sátor-kupola. Az építész azt mondja, hogy Arany „Buda halálá”-ban és...olvasson tovább...
Lajta Béla munkássága
A lipótvárosi zsinagóga pályatervei, Bárd Ferenc és Mór zenemű-kereskedése, A New York kávéház szélfogója, Zentai tűzoltólaktanya, Malonyay Dezső villája, Wechselmann-féle Vakok Tanintézete, özv. Griesz Benjáminné és családja sírboltja, A Hecht Jónás és fia cég raktára és portálja, A Pesti Chevra Kadisa Szeretetháza, A Salgótarjáni utcai zsidó temető szertartási épülete, Parisiana mulató, Vas utcai felső kereskedelmi iskola, A Harsányi-testvérek bérháza, Az Erzsébetvárosi Bank székháza, A Lajta-testvérek üzletbérháza, Fővárosi Nyilvános Könyvtár és Közművelődési Intézet, A Pesti Izraelita Hitközség Alapítványi Főgimnáziuma …
Az életút dokumentumai
A Leitersdorfer család dokumentumai, Tanulmányok, Névváltoztatás, Házasság, Tevékenység a szakmai szervezetekben, Lajta-portrék, A műgyűjtemény darabjai, Keleti kerámiatöredékek, Fotógyűjtemény, Levelezés, Írások Lajta Bélától és Lajta Béláról
Hírek
Gerle János – Csáki Tamás (szerk.): Lajta Béla. (Az Építészet Mesterei.) Honlap Kiadó, 2013. Lajta Béla nemzetközileg is jegyzett munkásságáról magyar nyelven utoljára 1970-ben jelent meg monografikus áttekintés. A Holnap Kiadó építészettörténeti sorozatának új kötete az utóbbi évtizedek kutatásainak, új eredményeinek összefoglalását kísérli meg, számos korábban nem publikált épületet, síremléket is...olvasson tovább...