Bejegyzések ezzel a címkével ‘Lajta Béla’

Tervjavaslat a fővárosi Központi Városháza telkének és környékének rendezésére, 1910|

“Kapunk tehát egy gyönyörű monumentális teret a város közepén, amelynek északi oldalán a Szt. István templom gyönyörű épülete fog kellőképp érvényre juthatni, szembe vele a tér hosszmetszetén egy új evangélikus templom fog állni, amelyet a tervező homlokzattal a bazilika felé fordít, [a tér] nyugati oldalán a központi városháza épülete, amelyet már az ezredéves emlékmű helyéről...olvasson tovább...

Az Erzsébet királyné-emlékmű elhelyezésének pályaterve, 1910|I. Szent György tér

“A mindig originális Lajta Béla ókeresztény, bizanci stylusban tartott terve – ha az emlék elhelyezésével és annak kiképzésével nem is értek egyet, a terv építészeti szépségeit tagadnom nem lehet. Így az alagút bántó nagy nyílását ügyesen tünteti el és formálja egységessé a maga architektúrájával. A választott ókeresztény-bizánci formákkal pedig igen szépen olvad bele a Halászbástya gyönyörű normann-román architektúrájába. A...olvasson tovább...

Bárd Ferenc és Mór lakóházának terve, 1906|XIV. Ilka utca 44.

A Kossuth Lajos utca 4. szám alatti zeneműbolt berendezését 1900-ban megrendelő Bárd-fivérek részére az Ilka utcába tervezett, de meg nem valósult kétlakásos villa 1906 közepén Malonyay Dezső villájának pár hónappal későbbi második tervváltozatát előlegezi: a számos megegyező részlet (tetőterasz, földszinti zárterkély tetején terasszal, meredek vonalú tető stb.) itt azonban még az Ilka utcainál nyugtalanabb megjelenésű...olvasson tovább...

A Salgótarjáni úti zsidó temető épületei, 1904-1908|

Lajta Béla jelenlegi ismereteink szerint 1903 végén került kapcsolatba az elsődleges tevékenységeként a zsidó közösség temetkezési ügyeit intéző, temetőit fenntartó Pesti Chevra Kadisával, amikor megnyerte a rákoskeresztúri (Kozma utcai) temető árkádsírjaira kiírt pályázatot. A temetői főépület mögött húzódó út mentén felállítani szándékozott árkádos sírboltokat Lajta a lechneri szecesszió formáival, pirogránit-burkolattal tervezte. Az építészt már a következő...olvasson tovább...

Síremlékek, 1903–1918|

Lajta Béla ismert síremlékei 1903 körül 1. Leitersdorfer Dávidné Ungár Teréz és Leitersdorfer Dávid síremléke – Budapest, Rákoskeresztúri zsidó temető 1904 2. Schmidl Sándor és Schmidl Sándorné Holländer Róza síremléke – Budapest, Rákoskeresztúri zsidó temető 1904 körül 3. Epstein Sándor és családja síremléke – Budapest, Rákoskeresztúri zsidó temető 4. Lederer Béla síremléke – Budapest, Salgótarjáni utcai zsidó temető 1906–1908 5. özv....olvasson tovább...

Hecht Jónás és fia textil-nagykereskedése, raktárépület és portál, 1906–1907|V. Szent István tér 15.

A Szent István tér 15. szám alatt 1907 második felében épült meg a „Hecht Jónás és fia” textil-nagykereskedés portálja – valójában az itt elárusítást nem folytató cég földszinti irodái előtti, a nyílásrendet megtartva egyszerre dekoratívan és monumentálisan kiképzett új homlokzat. A halványzöld, gres-mázas csempefelületek, a szegecselést utánzó mintázatú, domborított vörösréz szegélyek és ablakosztók, valamint a feliratok...olvasson tovább...

Schmidl Sándor és fia gyarmatáru-nagykereskedése, üzlethelyiség és portál, 1905–1906|V. Hercegprímás utca 11.

olvasson tovább...

A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium épületének pályaterve, 1905 (III. díj)|V. Balassi Bálint utca|

“Leitersdorfer Béla hűséges maradt magyarságához. Naturalisztikus elemeket és történelmi emlékeket stilizál. Nagyvonalúságával kicsinyesség kacérkodik. Modernizálja a magyar román és renaissance elemeket és patetikussá dagasztja a naiv elemeket. A kapubevágás őt is megzavarta, s az utcát a legszimplábban viszi át a palotán: a házat egyszerűen kettévágja vele. Aztán egységessé visszaformálja azzal, hogy tornyot rak a közepe...olvasson tovább...

Az Erzsébetvárosi Kaszinó helyiségeinek kialakítása, berendezése, 1905|VII. Rákóczi út 28.

Az „Erzsébetvárosi Kaszinó” néven működő polgári, középosztályi klubnak, társaskörnek Lajta Béla alapító tagja és művészeti előadója, testvére Lipót pedig annak egyik vezére volt. A pénztáros tisztét az építész leendő apósa, Káldor Marcell töltötte be. A kaszinó Rákóczi út 28. alatti két játéktermét, éttermét, társalgóját 1905-ben Lajta tervei szerint, bérlakások helyén alakították ki. A kaszinó helyiségei – a...olvasson tovább...

Tűzoltólaktanya, 1903–1904|Zenta (ma Senta, Szerbia)

Lajta Béla lechneri korszakának egyetlen fennmaradt alkotása az 1903-ban önállóan tervezett zentai tűzoltólaktanya. Az 1874-ben alakult, Zenta társadalmi életében is jelentős szerepet játszó tűzoltóegylet elhelyezése 1900 körül már sem az egyesület igényeit nem elégítette ki, sem az értékes tűzoltó-felszerelések karbantartását nem tette lehetővé. Az egylet ezekben az években több laktanya-tervezetet is a városi képviselők elé...olvasson tovább...

Klein Mór kastélya, 1902-1903 körül|Szirma, Borsod megye|(Lechner Ödönnel)

A Klein Mór részére Szirma községbe 1902–1903 körül Lechner Ödönnel közösen tervezett kastély Lajta Béla „lechneri korszakának” a zentai tűzoltóság mellett a legfontosabb műve volt. Klein Mór a 20. század fordulóján szerezhette meg a Miskolccal szomszédos falu határában elterülő birtok bérletét, ahol fia, Sándor, az 1910-es években tehén- és juhtenyészetet, tejgazdaságot üzemeltetett. A két háború közötti lexikonok a Klein Sándor 1944-ben...olvasson tovább...

Rákoskeresztúri zsidó temető árkádjainak pályaterve, 1903 (I. díj)|Budapest, X. Kozma utca.|

“A situátió nagy gonddal és kiváló művészi érzékkel készített egész. A situátió szerint a sírboltok összhangjából önmagában előkelő és művészi sírcsoportozat volna létesíthető. Főelőnye, hogy ügyes módon alkalmazkodik a meglévő utakhoz és beosztásokhoz, továbbá fedi a temetőt jelenleg eléktelenítő névtelen sírokat. Hiánya, hogy a művész terve készítésénél túlságosan tolta előtérbe az árkádsírok kérdését önmagában és...olvasson tovább...
Lajta Béla keretLajta Béla munkássága

Lajta Béla munkássága

A lipótvárosi zsinagóga pályatervei, Bárd Ferenc és Mór zenemű-kereskedése, A New York kávéház szélfogója, Zentai tűzoltólaktanya, Malonyay Dezső villája, Wechselmann-féle Vakok Tanintézete, özv. Griesz Benjáminné és családja sírboltja, A Hecht Jónás és fia cég raktára és portálja, A Pesti Chevra Kadisa Szeretetháza, A Salgótarjáni utcai zsidó temető szertartási épülete, Parisiana mulató, Vas utcai felső kereskedelmi iskola, A Harsányi-testvérek bérháza, Az Erzsébetvárosi Bank székháza, A Lajta-testvérek üzletbérháza, Fővárosi Nyilvános Könyvtár és Közművelődési Intézet, A Pesti Izraelita Hitközség Alapítványi Főgimnáziuma …

Lajta Béla keretLajta Béla

Az életút dokumentumai

A Leitersdorfer család dokumentumai, Tanulmányok, Névváltoztatás, Házasság, Tevékenység a szakmai szervezetekben, Lajta-portrék, A műgyűjtemény darabjai, Keleti kerámiatöredékek, Fotógyűjtemény, Levelezés, Írások Lajta Bélától és Lajta Béláról

Hírek

Gerle János – Csáki Tamás (szerk.): Lajta Béla. (Az Építészet Mesterei.) Honlap Kiadó, 2013. Lajta Béla nemzetközileg is jegyzett munkásságáról magyar nyelven utoljára 1970-ben jelent meg monografikus áttekintés. A Holnap Kiadó építészettörténeti sorozatának új kötete az utóbbi évtizedek kutatásainak, új eredményeinek összefoglalását kísérli meg, számos korábban nem publikált épületet, síremléket is...olvasson tovább...

Ha észrevétele van, küldjön üzenetet!

Közreműködő intézmények