Lajta Béla tárgyai

1908-ban az Iparművészeti Társulat népművészeti kiállításán más magángyűjtemények mellett Lajta Béla tárgyai is szerepeltek, közöttük az itt bemutatott mosósulyok. E tárgy két párdarabjával együtt szorosan kapcsolódik azokhoz az egykor Malonyay Dezső, Koronghi Lippich Elek és Maróti Géza tulajdonát képező kalotaszegi fafaragásokhoz, amelyeket Malonyayék vélhetően a „Magyar nép művészete” könyvsorozat kalotaszegi kötetének készítésekor gyűjtöttek. A fényképen bemutatott ládát az építész özvegyének szóbeli közlése szerint Lajta 1908–09-ben vásárolta egy kalotaszegi útja során. Vámos Ferenc hagyatékában tucatnyi felvétel maradt fenn az egykor Lajta tulajdonában volt szlovák hímzett főkötőkről. E népművészeti gyűjtemény – amelyhez hasonlók a kor más művész-, de polgári lakásaiból is ismertek – a hagyatéki leltár tanúsága szerint mindvégig része maradt az építész tárgyi környezetének.

A Lajta Béla „dolgozószobájáról” 1911-ben készült felvétel eltérő karakterű enteriőrt mutat, amelyben többek között az első sikereit arató kortárs festő, Egry József műve, egy afrikai szobor, valamint zsidó vallási régiségek jelennek meg. Egry pasztellképe és a bambara ősszobor a „Művészház” kiállításai kapcsán kerülhettek Lajta Béla tulajdonába. E tárlatokon Egry József 1909–1910-ben számos, jelentős figyelmet keltő alkotással szerepelt. A szobor pedig rendkívül hasonlít ahhoz a tárgyhoz, amelyet a galéria 1911. áprilisi – a fekete-afrikai szobrászat művészetként való értékelésének egyik kezdetét jelentető – „Keleti kiállításán” mutattak be. Tulajdonosa ekkor a Lajta-irodában dolgozó Kozma Lajos barátja és gyűjtőtársa, Vitéz Miklós volt. (A most kiállított szobor 1956-ban Vitéz tulajdonából került a Néprajzi Múzeumba.) A két zsidó liturgikus tárgy még 1911-ben bekerült az újonnan alapított Zsidó Múzeumba, a tórakorona-pár Lajta Béla, a tóraszekrény-takaró viszont br. Hatvany József ajándékaként.

Lajta Béla keleti kerámiagyűjteménye

A Magyar Építészeti Múzeum Lajta Béla özvegyétől 1973-ban vásárolt az építész hagyatékából származó kerámiatöredékeket, mintegy harminc nagyobb, és ennél valamivel kevesebb kis – egy-két centiméteres – darabot. Nem rendelkezünk konkrét adattal arról, miképpen jutottak a tárgyak Lajta Béla birtokába. Az építész 1900–1901. évi utazásának egyetlen dokumentált Európán kívüli állomása Marokkó volt, ahova Lajta Spanyolországból jutott el. Tárgyi emlékek és kései visszaemlékezések utalnak azonban arra, hogy feltehetően Egyiptomban és Szíriában is járt. Akár járt a Nílus-völgyben, akár nem, a valószínűbb lehetőség az, hogy egy nagyobb gyűjteményből utólag kapta meg a kerámiákat.

Az anyag túlnyomórészt középkori egyiptomi illetve szíriai fazekasmunkákat tartalmaz, továbbá néhány olyan darabot, amely ugyan talán nem egyiptomi eredetű, de a 14–15. századi Egyiptomban is beszerezhető volt. A töredékegyüttes szervesen összefügg a jellegében hasonló, ám összehasonlíthatatlanul nagyobb volumenű Zsolnay-gyűjteménnyel, amelyet Zsolnay Miklós 1887 és 1888 fordulóján, levantei utazása során szerzett meg.  Zsolnay egyiptomi tartózkodása alatt az alkirályság muszlim-kori régiségeinek felügyelője egy magyar építész, Herz Miksa (1856–1919) volt. Ő hívhatta fel a régi stílusokra és új piacokra egyaránt fogékony Zsolnay figyelmét a kerámiákra. Herz Miksa volt az odalátogató magyarok kalauza, aki bőkezűen osztogathatta vendégeinek a mázas edénytöredékeket, amelyek tízezrével hevertek a fusztáti szemétdombokon, Kairó óvárosától délre.

Az országban található egyiptomi kerámiaanyag valószínűleg túlnyomórészt a Zsolnay-gyűjtőút hozadéka, ebből az állományból szakadhattak ki utólag, már itthon kisebb tárgycsoportok, s jutottak azután a Zsolnay-gyárral kapcsolatban álló, vagy a Lechner-körhöz tartozó művészek birtokába. 1960-ban az Iparművészeti Múzeum Vámos Ferenctől, Lechner Ödön és Lajta Béla monográfusától vásárolt fusztáti edénytöredékeket, amelyek Zsolnay-provenienciája dokumentált. A középkori egyiptomi fazekasság emlékei tehát ismertek lehettek a századforduló magyar építőművész-berkeiben; ennek ellenére a korszak magyar építészetére mégsem fejtettek ki hatást.

Szántó Iván

Tárgyak Lajta Béla műgyűjteményéből

01_Vasárnapi Újság, 1911. 842. p.02_Magyar Nemzeti Galéria, Fotóarchívum, ng. ltsz.: 6717 030_Néprajzi Múzeum, ltsz.: 56.24.2031_Néprajzi Múzeum, ltsz.: 56.24.2032_Egyenlőség, 1911. XII. 3. 10. p. 04_Magyar Zsidó Múzeum, ltsz.: 64.378.1-2050_Magyar Zsidó Múzeum, ltsz.: 64.1551053_Egyenlőség, 1910. VII. 24. 7. p.060_Magyar Zsidó Múzeum, ltsz.: 64.271061_Magyar Zsidó Múzeum, ltsz.: 64.271062_Magyar Zsidó Múzeum, ltsz.: 64.27106_Múlt és Jövő, 1915. 296. p.070_Múlt és Jövő, 1915. 294. p.071_Egyenlőség, 1912. XI. 24. 14. p.072_Magyar Nemzeti Galéria, Szoborosztály, archívum, ltsz.: 1142073_Magyar Nemzeti Galéria, Szoborosztály, archívum, ltsz.: 13.242075_Iparművészeti Múzeum, ltsz.: 61.34408_Néprajzi Múzeum, ltsz.: 62.115.1090_Néprajzi Múzeum, ltsz.: 51.4.24091_Néprajzi Múzeum, ltsz.: 51.4.24092_Néprajzi Múzeum, ltsz.: 51.4.24093_Pester Lloyd, 1908. V. 3. 6. p.09_Magyar Iparművészet, 1908/5. 196. p.10_Magyar Iparművészet, 1908/5. 197. p.11_BTM Kiscelli Múzeum Fényképtár, ltsz.: 66-2323-1012_BTM Kiscelli Múzeum Fényképtár, ltsz.: 66-2323-213_BTM Kiscelli Múzeum Fényképtár, ltsz.: 66-2323-314_BTM Kiscelli Múzeum Fényképtár, ltsz.: 66-2323-415_BTM Kiscelli Múzeum Fényképtár, ltsz.: 66-2323-516_BTM Kiscelli Múzeum Fényképtár, ltsz.: 66-2323-617_BTM Kiscelli Múzeum Fényképtár, ltsz.: 66-2323-718_BTM Kiscelli Múzeum Fényképtár, ltsz.: 66-2323-819_BTM Kiscelli Múzeum Fényképtár, ltsz.: 66-2323-920_BTM Kiscelli Múzeum Fényképtár, ltsz.: 66.2323.121_BFL VII.12.b 1921/17674221_BFL VII.12.b 1921/17674221_BFL VII.12.b 1921/17674221_BFL VII.12.b 1921/17674221_BFL VII.12.b 1921/176742

Tárgyak Lajta Béla keleti kerámiagyűjteményéből

Magyar Építészeti Múzeum, ltsz.: 72.019Magyar Építészeti Múzeum, ltsz.: 72.019Magyar Építészeti Múzeum, ltsz.: 72.019Magyar Építészeti Múzeum, ltsz.: 72.019Magyar Építészeti Múzeum, ltsz.: 72.019Magyar Építészeti Múzeum, ltsz.: 72.019Magyar Építészeti Múzeum, ltsz.: 72.019Magyar Építészeti Múzeum, ltsz.: 72.019Magyar Építészeti Múzeum, ltsz.: 72.019Magyar Építészeti Múzeum, ltsz.: 72.019Magyar Építészeti Múzeum, ltsz.: 72.019Magyar Építészeti Múzeum, ltsz.: 72.019Magyar Építészeti Múzeum, ltsz.: 72.019Magyar Építészeti Múzeum, ltsz.: 72.019Magyar Építészeti Múzeum, ltsz.: 72.019Magyar Építészeti Múzeum, ltsz.: 72.019Magyar Építészeti Múzeum, ltsz.: 72.019Magyar Építészeti Múzeum, ltsz.: 72.019Magyar Építészeti Múzeum, ltsz.: 72.019