Lajta Béla életrajza dátumokban

1873. január 23-án született Pesten, Leitersdorfer Dávid szabómester és Ungár Teréz negyedik gyermekeként.

1883–1891

A fővárosi IV. kerületi főreáliskola tanulója, osztályfőnöke Riedl Frigyes.

1889–1891

Költeményekkel, tanulmányokkal, szavalatokkal vesz részt az önképzőkör munkájában.

1891–1895

A budapesti M. kir. József Műegyetem építészhallgatója.

1895. október 31.

Építészi oklevelet szerez. Elnyeri a Műegyetem végzett növendékei számára kiírt 100 koronás pályadíjak egyikét. Diplomás építészként Hauszmann Alajos irodájában dolgozik, az Igazságügyi Palota tervezésén.

1896

Itáliai tanulmányutat tesz, Rómában építészettörténeti kutatásokat végez.

1897–1898

 Berlinben feltehetően Alfred Messel, majd Ernst von Ihne műtermében dolgozik.

1898–1899

Londonban tartózkodik.

1899

Hazatér Budapestre, építészi irodát nyit az V. Alkotmány utca 28. alatt.

1900–1901

Építészeti terveivel részt vesz a Műcsarnok tavaszi és téli tárlatain. A párizsi világkiállítás megtekintését követően beutazza Francia- és Spanyolországot, jár Marokkóban, valószínűleg Szíriába is eljut.

1901–1905

Lakása és műterme a Leitersdorfer-család VII. Dohány utca 42. számú házában van.

1902

A Magyar Építőművészek Szövetségének alapító tagja

1902–1904

A Dohány utcai műtermét használó Lechner Ödönnel több épület, pályamű tervezésében működik együtt.

1903

A Pesti Chevra Kadisa temetőkért felelős műszaki tanácsosa lesz.

1905

Az Erzsébetvárosi Kaszinó alapító tagja, művészeti előadója.

1905–1912

Lakása és műterme László Fülöp festőművész műtermes villájában, a VII. Pálma (ma XIV. Zichy Géza) utcában van.

1906

A székesfővárosi törvényhatósági bizottság póttagjává választják.

1906. június

Maróti Gézával Kalotaszegre látogat

1908

A Magyar Építőművészek Szövetsége vezetőségének tagjává választják, a következő években különféle tisztségeket tölt be a szervezetben, többek közt az ügyvezető mesterek egyike. Gyűjteményének kalotaszegi fafaragásai szerepelnek az Iparművészeti Társulat népművészeti kiállításán. Az Iparművészeti Társulat Egyházművészeti Kiállításán egy Koronghi Lippich Elek megbízásából tervezett keresztelőkutat mutat be.

1908. augusztus 1.

Fivéreihez hasonlóan ő is a Lajtára változtatja a nevét.

1909

A műgyűjtők Szent György Céhének alapító tagja. Tagja a Népművelő Társaság „Népházát tervező” és „Művészeti” szakosztályainak. Tagja lesz az Iparművészeti Társulat választmányának. A következő évtized során előbb a kiállítási-, majd a bírálóbizottság tagjai között szerepel.

1910. februártól

A Székesfőváros törvényhatósági bizottságának a tagja, az év végén a közművelődési bizottságba is beválasztják.

1910

Részt vesz a Magyar Zsidó Múzeum alapításában: a múzeumot szervező bizottság művészeti előadója, a vásárlásokat felügyelő bizottság elnöke. Ő maga is több tárgyat adományoz a gyűjtemények.

1911–1913

Műveit közli a bécsi Der Architekt folyóirat és az angol The Studio évkönyve is.

1912 tavaszán

Lakását és műtermét a XIV. Ilka utca 49-be, a Káldor-család villájába helyezi, amelyhez később kétszintes műteremépületet csatol.

1912. november

A Fővárosi Könyvtár tervezési megbízására hivatkozva lemond törvényhatósági bizottsági tagságáról.

1912. december 19.

Házasságot köt a 16 éves Káldor Klárával.

1913–1914

A Magyar Építőművészek Szövetsége által a Műcsarnok tavaszi tárlatai keretében rendezett építészeti kiállítások egyik szervezője és résztvevője.

1914

Megjelenik a „Magyar Iparművészet” című folyóirat Lajta-száma.

1914. június 14.

A tanítványok nevében ő mond búcsúztatót Lechner Ödön ravatalánál.

1918

Megszületik egyetlen gyermeke, Erika.

1918

Az Iparművészeti Társulat kiállítási bizottságának elnökévé választják.

1918. december 8.

Tagja lesz a Művészek és Tudósok Kultúrszövetségének.

1920. október 12.

Bécsben meghal.