Lajta Béláról

Lajta Béla 1895-ben szerzett építészi oklevelet a budapesti Műegyetemen. Ezután rövid ideig egykori tanára, Hauszmann Alajos irodájában dolgozott. 1896–1901 között beutazta Itália, Németország, Anglia, Franciaország, Spanyolország és Észak-Afrika városait. A történeti építészet emlékeinek tanulmányozása mellett a kortárs építészet jelentős alkotóival is kapcsolatba került. 1897-ben Berlinben Adolf Messel, majd valószínűleg Ernst von Ihne irodájának munkájában vehetett részt. 1898–99-es londoni tartózkodása alatt az angol lakóház-építészettel, Richard Norman Shaw és M. H. Baillie Scott műveivel ismerkedett meg, talán magukkal az alkotókkal is kapcsolatba került. 1909 utáni művein felismerhető az osztrák Josef Hoffmann és a német Peter Behrens építészetének hatása, lehetséges, hogy velük is személyes kapcsolatban állt.

Lajta Béla megbízói jórészt saját szűkebb környezete, családja, illetve a főváros zsidó vallású polgársága és a zsidó jótékonysági szervezetek közül kerültek ki, de kapott jelentős megbízatásokat a budapesti városvezetéstől is. Irodájában számos, később jelentős karriert befutó építész is dolgozott, mint például Málnai Béla vagy Kozma Lajos. Az 1920-as évek végétől a kibontakozó hazai építészeti modernizmus képviselői őt tekintették törekvéseik legfontosabb előfutárának.

A historizáló formákat szabadon kezelő terveivel már londoni tartózkodása idején is sikerrel vett részt fővárosi tervpályázatokon (a lipótvárosi zsinagóga harmadik díjas pályaterve, 1899). Hazatérte után Lajta is a korszerű nemzeti építészet megteremtésére irányuló lechneri törekvések hívéül szegődött. 1905 előtt készült műveinek többségén a mozgalmas tömegkompozíciókban, a népművészeti eredetű ornamentika és az erőteljes polikrómia alkalmazásában felfedezhető Lechner Ödön hatása (Tűzoltólaktanya, 1903–1904, Zenta; Schmidl Sándor sírboltja, 1904, Budapest, Rákoskeresztúri zsidó temető). Ebből az időszakból több Lechner Ödönnel közösen jegyzett épülete és terve is ismert (Postapalota pályaterve, 1902, Pozsony; Klein Sándor kastélya, 1904 előtt, Szirma). 1905 után Lajta eltávolodott a lechneri formanyelvtől. A Malonyay Dezső számára épített villa (1905–1906, Budapest, Izsó utca) az angol lakóházak néhány jellegzetes megoldását egyesíti a magyar népi építészetből származó formaelemekkel. Első középületeire, a Wechselmann-féle Vakok Tanintézetére (1905–1908, Budapest, Mexikói út) és a Pesti Chevra Kadisa Szeretetházára (1907–1911, Budapest, Amerikai út) az észak-európai építészet által inspirált középkorias formák, a mozgalmas tömegalakítás és az egyszerű nyerstégla, illetve terméskő homlokzatok jellemzőek, amelyekhez bizonyos kiemelt pontokon gazdag, részben népművészeti inspirációjú, részben vallási szimbólumokat stilizáló ornamentika társul. Ezek az épületek a Fiatalok csoportjának építészeti törekvéseit előlegezik meg. 1907–1908-ban tervezett épületei, a Parisiana mulató (Budapest, Paulay Ede utca) és a Salgótarjáni úti zsidó temető ravatalozója már utolsó korszakának alkotásai felé mutatnak. A szecesszió formai esetlegességeit meghaladni kívánó, korszerűségre és egyúttal maradandóságra törekvő kiforrott építészetének legfőbb jellemzői az alapvető geometriai formákra redukált tömegalakítás, a formai egyszerűség és a kifinomult anyaghasználat révén elért monumentalitás, valamint a homlokzatok tagolásában a belső elrendezés világos érvényre juttatása. Az egyszerű, geometrikus és monumentális forma megtalálásához Lajta részben a történeti építészet tanulmányozása útján jutott el, alkotásaiban absztrahált formában felfedezhetők az ókori kelet, a klasszikus antikvitás és más korszakok művészetéből származó elemek is. Sohasem mondott le az ornamentika alkalmazásáról, épületei karakteréhez az egyéni módon stilizált, jórészt népművészeti eredetű díszítőmotívumok jelentős mértékben járulnak hozzá. Ezek a tulajdonságok legkiérleltebb formában főművében, a Fővárosi Felső Kereskedelmi Iskola (1909–1913, Budapest, Vas utca) épületében jelennek meg, amely Bárczy István polgármester iskolaépítő programjának volt reprezentatív alkotása. Hasonló jelentőségű három, 1911–1912-ben tervezett fővárosi bérházépülete (Népszínház utca; Szervita tér; Rákóczi út); a két utóbbi az üzleti- és lakófunkciót együttesen ellátó nagyvárosi épületek megoldására mutatott kiérlelt megoldást. 1911 és 1914 között Szabó Ervinnel együttműködve a Fővárosi Könyvtár és Közművelődési Intézet tervein dolgozott; a méreteit és kulturális-társadalmi céljait tekintve is rendkívüli épület tervei a háború kitörése miatt nem valósulhattak meg. Lajta Béla alkotásai között jelentős hely illeti meg a síremlékeket, amelyeknek formálásmódja az építészeti alkotásokkal párhuzamosan változott, jutott el a szecessziósan lágy formáktól a szigorú geometrikus tömegekig, mindvégig lehetőséget adva az építésznek ornamentális művészete kibontakoztatására.

Lajta Béla keretLajta Béla munkássága

Lajta Béla munkássága

A lipótvárosi zsinagóga pályatervei, Bárd Ferenc és Mór zenemű-kereskedése, A New York kávéház szélfogója, Zentai tűzoltólaktanya, Malonyay Dezső villája, Wechselmann-féle Vakok Tanintézete, özv. Griesz Benjáminné és családja sírboltja, A Hecht Jónás és fia cég raktára és portálja, A Pesti Chevra Kadisa Szeretetháza, A Salgótarjáni utcai zsidó temető szertartási épülete, Parisiana mulató, Vas utcai felső kereskedelmi iskola, A Harsányi-testvérek bérháza, Az Erzsébetvárosi Bank székháza, A Lajta-testvérek üzletbérháza, Fővárosi Nyilvános Könyvtár és Közművelődési Intézet, A Pesti Izraelita Hitközség Alapítványi Főgimnáziuma …

Lajta Béla keretLajta Béla

Az életút dokumentumai

A Leitersdorfer család dokumentumai, Tanulmányok, Névváltoztatás, Házasság, Tevékenység a szakmai szervezetekben, Lajta-portrék, A műgyűjtemény darabjai, Keleti kerámiatöredékek, Fotógyűjtemény, Levelezés, Írások Lajta Bélától és Lajta Béláról

Hírek

Gerle János – Csáki Tamás (szerk.): Lajta Béla. (Az Építészet Mesterei.) Honlap Kiadó, 2013. Lajta Béla nemzetközileg is jegyzett munkásságáról magyar nyelven utoljára 1970-ben jelent meg monografikus áttekintés. A Holnap Kiadó építészettörténeti sorozatának új kötete az utóbbi évtizedek kutatásainak, új eredményeinek összefoglalását kísérli meg, számos korábban nem publikált épületet, síremléket is...olvasson tovább...

Ha észrevétele van, küldjön üzenetet!

Közreműködő intézmények